Jogérvényesítés az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén

Mindannyiunknak jogunk van ahhoz, hogy egyenlő munkafeltételekben és bánásmódban részesüljünk, többek között a felvételi folyamatok, a szakmai előmenetel, a bérezés és a szakképzéshez, továbbképzéshez való hozzáférés során is. 

Ha közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést tapasztalsz, próbáld meg dokumentálni (gyűjtsd össze az ezt igazoló e-maileket, keress szemtanúkat stb.). Ezután jelezheted a HR osztálynak vagy a szakszervezetnek, esetleg az esélyegyenlőségi referensnek, ha van. Ebben az esetben fontos, hogy a bejelentésednek legyen írásos nyoma, mindenképpen kérj visszajelzést vagy jegyzőkönyvet. Ha nem a felettesed vagy csapatvezetőd az érintett, akkor neki is jelezheted, de csak akkor, ha biztonságban érzed magad.  

Ha úgy érzed, jogi útra terelnéd az ügyet, akkor a következő lehetőségekkel élhetsz: 

Az alapvető jogok biztosának eljárása 

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához tartozó Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja meg az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos ügyeket. Az eljárást kérelmezőként akkor indíthatod meg, ha még nem telt el egy év azóta, hogy tudomást szereztél a jogsértésről, és még nem telt el három év a jogsértés óta. 

Az eljárás 75 nap, a költségeket a hatóság előlegezi meg, tehát a kérelem benyújtásakor nem kell fizetned. A kérelmet benyújthatod írásban (postai úton), elektronikus úton (E-papír), vagy megindíthatod személyesen is. Tartalmaznia kell a neved, lakóhelyed, a sérelmet okozó nevét, címét, a sérelem bekövetkezésének időpontját, a sérelem leírását és minden ezzel kapcsolatos bizonyítékot. A kérelemben meg kell határozni, hogy milyen védett tulajdonságod miatt ért hátrányos megkülönböztetés, és nyilatkoznod kell arról, hogy az ügyben indítottál-e más eljárást.  

Az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos eljárásokra speciális bizonyítási szabályok (fordított bizonyítási teher) vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy neked mint kérelmezőnek csupán valószínűsítened (nem bizonyítanod) kell, hogy hátrány ért, és ténylegesen vagy az elkövető feltételezése szerint rendelkezel védett tulajdonsággal, vagyis, hogy a hátrányos megkülönböztetés a nemed, az életkorod vagy más tulajdonságod miatt ért. Ezután az elkövetőnek kell bizonyítania, hogy az általad valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét nem sértette meg. A hatóság döntésében elrendelheti, hogy a munkáltató szüntesse meg a jogsértő helyzetet, illetve ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki rá, amit az állam számára kell megfizetnie. Ebben az eljárásban a hátrányt elszenvedő nem kaphat kártérítést vagy sérelemdíjat. 

Bírósági eljárások 

Személyiségi jogi perek 

A személyiségi jogok védelme alá tartozik az egyenlő bánásmódhoz való jog, tehát ha valakit például a neme miatt hátrányos megkülönböztetés ér, annak lehetősége van személyiségi jogi pert indítani. Ebben az eljárásban is a fordított bizonyítási szabályokat kell alkalmazni. 

Ilyenkor a bíróság kimondhatja, hogy valóban történt diszkrimináció, a munkáltatót pedig kötelezi, hogy hagyja abba a jogsértést és azt a jövőben se ismételje meg.  Kérhetsz elégtételt is, ami azt jelenti, hogy a jogsértő nyilvánosan elismeri a jogsértést vagy a sérelmes helyzet megszüntetését, illetve sérelemdíjat és kártérítést (ha a diszkrimináció miatt anyagi veszteség ért) is kaphatsz.   

Az eljárás nem ingyenes: bár mentesülsz az illeték előzetes megfizetése alól, viszont az eljárás végén a bíróság dönthet úgy, hogy a saját költségeid (ügyvédi költségek) és a másik fél perköltségét is ki kell fizetned, ha nem történt hátrányos megkülönböztetés.  

Munkaügyi per 

Mivel jelen esetben a munkaviszonyoddal (ideértve a közalkalmazotti jogviszonyt, és minden más munkaviszony jellegű jogviszonyt), annak létrejöttével vagy megszüntetésével összefüggésben előforduló hátrányos megkülönböztetésről van szó, munkaügyi per indítására is van lehetőség.  

A munkajogi igény három év alatt évül el, tehát az elévülési idő a személyiségi jogi perre vonatkozó öt évhez képest rövidebb, és nem kötelező az ügyvédi képviselet. Külön határidő vonatkozik arra az esetre amikor a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével kapcsolatos ügyről van szó, ilyenkor a keresetlevelet a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell előterjesztened. A munkaügyi perek esetében sem kell a per megindításakor előre megfizetni az illetéket, az eljárási költségek viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. 

A peres eljárások lényegesen összetettebbek, lassabbak és költségesebbek, mint az alapvető jogok biztosának hatósági eljárása. Nagy előnyük, hogy kaphatsz anyagi kompenzációt a jogsértés miatt, a hatósági eljárás során csak bírságot szabhatnak ki, amit az államnak fizet meg a munkáltató. A leghosszabb idő az eljárás megindítására a személyiségi jogi per esetében van, azonban várhatóan ez az út nem lesz költségmentes. A hatósági eljárás mellett szól, hogy nagyon egyszerűen megindítható és gyorsan lezárul, ezért megfontolandó stratégia lehet először a hatósági eljárás kezdeményezése, majd, ha az megállapította a diszkriminációt, pert indítani sérelemdíjat, kártérítést kérve. 

Minden eljárás esetében fontos tudni, hogy nem járhat veled szembeni megtorlással, vagyis olyan magatartással, amely számodra jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. Bármilyen eljárást is indítasz tehát, nem állhatnak rajtad bosszút. 

Kérdés: Mit tehetek, ha jogsértés nemcsak engem, hanem egy nagyobb közösséget érint? 

Válasz: Ha az egyenlő bánásmód megsértése vagy annak közvetlen veszélye többeket érint, az ügyész, az alapvető jogok biztosa, továbbá civil és érdekképviseleti szervezetek személyiségi jog érvényesítése iránti pert, munkaügyi pert, valamint közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert indíthatnak. Ezt közérdekű igényérvényesítésnek nevezzük.  

Emellett létezik a közérdekű bejelentés is, amivel olyan körülményre hívhatod fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.  

Annak a munkáltatónak, aki legalább 50 személyt foglalkoztat, illetve minden közszférában működő munkáltatónak belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia, amiben a munkavállaló, a volt munkavállaló, a felvételi eljárásban részt vevő, a gyakornokok és önkéntesek, megbízottak, szerződéses viszonyban álló vállalkozók és alvállalkozók tehetnek bejelentést. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bejelentésben érintett személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg, illetve a bejelentőt részletesen tájékoztatni kell a jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. Ezeket a panaszokat legfeljebb harminc napon belül ki kell vizsgálni, és lehetőséget kell adni a bejelentőnek, hogy álláspontját előadja és azt bizonyítékokkal támassza alá. A munkáltatónak a bejelentés kivizsgálásáról, vagy annak mellőzéséről és annak indokáról, a vizsgálat eredményéről és a megtett vagy tervezett intézkedésekről írásban kell tájékoztatnia a bejelentőt. 

Léteznek olyan elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerek is, ahova bárki bejelentést tehet, egy az alapvető jogok biztosa által működtetett, elektronikus védett bejelentési rendszerben, elektronikus úton vagy személyesen. Ebben az esetben a bejelentő kérhet anonimitást is, vagyis személyes adatai kizárólag a hatóság számára lesznek hozzáférhetőek. A bejelentést és mellékleteit 8 napon belül továbbítják a vizsgálatra hatáskörrel rendelkező szervhez, amely a vizsgálat során tett intézkedéseiről szóló tájékoztatását az elektronikus rendszerben rögzíti, és erről levélben is tájékoztatja a bejelentőt.